Archívum február, 2013 - tól

Fiók

2013.02.25.-án íródott a A könyv után, Versek kategóriában

és a fiók, mit élet nagy kezével kihúzott a végzet,
teli volt örök szín arannyal, Istenes szeméttel,
már-már a szív helyett,
a szív alatt éppen csak billegett,
majd eltörni lezuhant,
és émelygő sötét lett

felém szúrt szemében mosollyal palástolt hegek,
honnan megáradt könnyei,
ráncoknak árkain láthatatlanul,
a leendő Aranykor medrébe,
hattyúja szerelmét itató,
kristályos tavakká ömlenek

és vagyunk mi ketten, mint szétdobált csillagok,
az örökkön öldöklő idő rengeteg perce közt,
s nem érintelek mással, csak szóval,
lelkemből kölcsönzött jóval,
a múltban, hol észrevétlenül reánk
őrizőnk malasztja ragyog

a csók csalfa képzelet, csókod a szó helyett,
mikoron engem még céda égett,
voltál az angyal, akit védett
a nem lehet tiltó vértje,
és mikéntje a csók utánnak,
ám ott voltál, mindenek felett

a hó tiszta magányában is velem, a kegyelem,
mint kacéran kacsintó kabát,
vágyad szép válladdal üzen,
rezzensz és rezzenek,
s a rideg idő izzóvá dermed,
mert szerelem csillaglik szemeden

 

mg©2013. február 24.

Keresztként megvetett ágy

2013.02.19.-án íródott a A könyv után, Versek kategóriában

a törpékhez szólok:
félelmetek lelkemre nőtt dörgő dagadék,
tengerként, mint hullámkék ég odafenn,
pattogó szikráitokat koldus-királyi kegyesen,
vállamba kéjesen vágódó villámnak veszem

magamhoz:
félelem a lelkemből nőtt lomha husadék,
koldusként, mint bukfencező tengelicek odafenn,
szikrázó árnyait nincstelen-szent kegyesen,
szívemben kéjesen vájkáló varjaknak hiszem

hiszen most magunkra pillantok ott lenn:
őrzött titkod nyíltabb mint én,
szép magányod zártan tárt,
titoktalan tömlöcömben
csúf magányom tártan zárt

és mit láthat a szem, a szív, az álom?
hol félelmekből szőtten fontan forrongunk és
hempergünk heves tőreinkkel szerelmesen,
hol osonó moirák vágják egymásba kócolódott
hajszálainkat a halálnak engedelmesen,
hol majd lázasan heverünk legmesszebb közel,
a kettőnkért megvetett kegyes lángú ágyon

 

mg©2013. február 18.

Él és öl

2013.02.07.-án íródott a A könyv után, Versek kategóriában

a Nap még távoli hideg,
kietlen emberek,
köröttem könyörgő
kérges tölgyfa tenyerek

a Tőled távol kínja öl,
s öl malasztos menekvő öled,
két kézzel ölöm én magam is,
a víg ördög féléssel ölet

a Nap már közelebb meleg,
morajló emberek,
köröttem hálától
hajlongó tölgyfa tenyerek

közelséged kincse él,
s él bennem Tőled az élet,
két kézzel ölellek magamhoz,
a víg Isten angyala éltet

míg öl a tél és fél az öl,
reszkető kés ez, nem élet,
még öl ki fél és öl az öl,
vágy élű kés, merénylet

majd öl az él és él az öl,
éles kés disznónak végzet,
ha szerelem halálon tündököl,
szép ölből születhet Élet

 

mg©2013. február 7.