a Nap még távoli hideg,
kietlen emberek,
köröttem könyörgő
kérges tölgyfa tenyerek
a Tőled távol kínja öl,
s öl malasztos menekvő öled,
két kézzel ölöm én magam is,
a víg ördög féléssel ölet
a Nap már közelebb meleg,
morajló emberek,
köröttem hálától
hajlongó tölgyfa tenyerek
közelséged kincse él,
s él bennem Tőled az élet,
két kézzel ölellek magamhoz,
a víg Isten angyala éltet
míg öl a tél és fél az öl,
reszkető kés ez, nem élet,
még öl ki fél és öl az öl,
vágy élű kés, merénylet
majd öl az él és él az öl,
éles kés disznónak végzet,
ha szerelem halálon tündököl,
szép ölből születhet Élet
mg©2013. február 7.