itt ülök leányunk könnyében,
egy kisisten gyöngyében,
a világban,
boldog keserűen,
e hús homályú mában
egyre csak más vagyok,
másra csak nem vagyok,
krisztustalanságban,
áruló ájulat,
a húsba mászott mában
itt, paradicsomtalanul,
hol a kábaság nem tanul,
balgák káoszában,
röhögő romlottság,
e húsba döngölt mában
persze van minden…
Paradicsom is, kegyelem is,
gondviselés is…
csak ember nincs… vagy néhány,
akik szívvel az Istennek,
hústalan lebegnek,
s imádkoznak némán
mg©2022. február 21.