Archívum december, 2011 - tól

Csillagok csendje

2011.12.27.-án íródott a A könyv után, Versek kategóriában

mélyen fájva fél benned az Isten,
szíved szép jéghegyed méhébe bújt,
eltitkolt lázad általam lázad,
régtől rian felém, mi lelkedben dúlt

lelkem lüktető lángja, s szakadék szemed,
a tehetetlen titán az éterbe
időtlen pillantásodon zuhan,
tépázó tajtékom édened csitítja,
közel a végtelen,
távoli csillagok hűs csendje van

 

mg©2011. december 26.

Alkotói válságban – Zalai Hírlap (staféta)

2011.12.11.-án íródott a Írások-rólam kategóriában

Legutóbb Soós József költő tett fel kérdést fiatal pályatársának, Molnár Gábornak, akitől azt tudakolta, érez-e önmagában elegendő elhivatottságot arra, hogy végigjárja az irodalom rögös, sok buktatót tartalmazó, nehéz útját?

- Ameddig az intenzív érzékenységem megvan, addig érzem az elhivatottságot, személyes alkotói válságom okán jelenleg mégis kilátástalannak tartom a helyzetet – válaszol egy furcsa paradoxonnal Molnár Gábor. – A szerelmes verseim annál a személynél, aki felé szárnyaltak, csak kevés eredményt tudtak elérni, közeleledés helyett inkább eltávolodást okoztak. Én társtalanul nehezen tudok alkotni. Jelen pillanatban a fiatalság, a középiskolások engem is meglepő érdeklődése ad erőt és inspriációt számomra.

Molnár Gábor a fiatal zalai költők egyik legtehetségesebbje, akinek 2008-ban jelent meg első önálló kötete Az emberi szívnek oltalmától távolan címmel. Versei azóta rendszeresen megtalálhatóak a Pannon Tükör és a Muratáj folyóiratokban. Molnár Gábor eddigi pályafutása legnagyobb sikerének azt a kötetbemutatót tartja, amit a ljubljanai magyar nagykövetség szervezett számára.

- Küszöbön áll egy újabb kötetem kiadása, vagyis a 2008 óta született verseim kötetérettekké váltak – tette hozzá a fiatal irodalmár. – Az archaikus szóhasználatom, vagy ahogy dr. Bence Lajos lendvai irodalomtörténész fogalmazott egyszer, a neologizmusom mérséklődött, tehát versformáim ösztönösen mérséklődtek.

Forrás: www.zalaihirlap.hu