az embernek szíve rossz,
fojtja démonvérvarázs…
törpe nagy ármány üli, nyomja,
önhúsába rejteni a lelket,
végzetessé anyagítni mindent,
mit a végtelen teremtett
látja a látó,
hogy világtalanná lett,
hogy kígyószorításban
viperává vedlett
eleven halált tákol,
mit soha nem ereszthet,
kéjtestéből ácsol
rothadó keresztet
…az embernek szíve jó,
mélyén Krisztuspír parázs
mint az elhagyatott Isten,
a feszületről le, a szívünkbe lépett,
hol léptének lágy dobbanása
szeretettel lükteti a létet
kiárad hajnalban,
a déli aranylásban,
esti imádságban,
csillag sóhajlásban
ott van és kiárad,
a mélység magasában,
várandós Máriák
jászol szép hasában
ott van, mint megváltás,
holtak derűjében,
ott van a legsötétebb,
fényt áhító éjben
mg©2023. január 7.