A könyv után

Mihályra várva

2018.06.29.-án íródott a A könyv után, Versek kategóriában

akár a döfött dúlt állat,
sárban lápban lépve,
kiontott végrendeletét
vérrel véste létre

felhőbő kebleken,
lőtt seben át,
skarlát Nap áldta rá
alkonyát

tiszta lábbal némán,
a parázslót levetve,
zarándokol lelke
a kiveszett keletre

Krisztus járt előtte
nyomtalan a porban,
mint megváltott hunyta le szemeit
a disznóólban

széthulló erő,
vagy bátortól remény,
az egyik csak tékozló,
a másik fáklyafény

hagyd el a hagyottat,
nincs időnk a múltra,
most az elrontott teremtést
teremthetjük újra

bennem ne inogj,
billeg a világ pengeélen,
Istenből eredés
a bástya menedékem

vacsoracsillagosan,
Katalinos este,
meghúslott irkásznak,
Vénusz paplan leple

vágytalan szegényen,
még a szív is alig égjen,
várni a sötétben,
hogy Mihályunk ítéljen

 

mg©2018. június 28.

Verőfény

2018.03.14.-án íródott a A könyv után, Versek kategóriában

üvölt az Égtől elszakadt tehetős
ős-tehetetlen,
kínja kiordít árván,
dühöng a démon az erekben

idegen szív hidege szív,
álomban védtelen,
fekete lyuk szellemsötét,
kárhoztató végtelen

persely lelkű testesek,
kik mindent csak gyűjtenek,
szajhát, fillért, kolbászt,
bő gömböcük eltemet

Isten már a spájzban van,
szívtiszta szer etet,
a kegyelemben elszunnyadva
illan el a szeretet

s marad a feketén is túlnyúló
istentelen semmi,
a nihil rágós mócsinghúsát
nem lehet megenni

ülök éhesen,
velem van ott más magányok diófányi árnya,
korgást hordó forgószélként sír,
megfeszített királyunknak nemlétező lánya

ott ülsz te is,
repedt ajkam csókkal áldva nézed,
szomjamat csitítva
éltet verőfényed

 

mg©2018. március 13.

Ergastulum, Ég

2017.11.19.-án íródott a A könyv után, Versek kategóriában Címkék:

kétségbe borult bennünk az Ég,
álom kört kallódva
borús,
gondok közt vágyódva
háborús,
kerékbe törte lelkünk a vég

sorsunkat bicegteti sátán,
szétterpedt rajtunk
az én,
ím’ sorvadtan hajtunk
azér’,
hogy szívünkön járkáljon sántán

csontra tapadva húsan,
betegen, búsan,
ördög őrizetben,
az igazra rándulva rezzen
a tékozló,
kit nem húzott hőn hite,
mint igáját a ló

(jobb úgy, ha rímtelen,
aszimmetrikusan?
lelkem, ha lomha is,
nem jobb, de lomtalan)

és szolgaként reá leltem,
a szerető erőre, angyalra,
a nem tudom micsodára,
elpiszkosodott zsebemben,
Istenre a koszban,
egy maroknyi csodára

elég,
persze, hogy elég,
elég minden a Napban,
hoztam az egészet,
s maradt egy kiflivég,
állok a szabadban

kiderül bennünk az Ég,
az álmokon túlra láttató
derűs,
dús lombremény
hűs,
fénykeresztünk ég

 

mg©2017. november 18.

Leltem

2017.06.16.-án íródott a A könyv után, Versek kategóriában

fekszik
alatta a lelke,
önmagát kutatta,
soha meg nem lelte

Istent
felette
magából
feledte

szám, garas, konc
és szemét,
rabolván világát
tette vakká szemét

kátrányos enyvként
áradó károk,
elme rakta sánc,
szúrt szív helyén árok

minden idő után,
még az időt lesve,
örökvalótlanul,
latorként elesve

hadonászik
szellemtelen teste,
s ráragad a gyűlöletes,
kétség fojtú este

majd a teremtésbe toppan
az éj vásznán egy árny,
múlandót idéző felhő,
kibontott mantaszárny

sársűrű a sötét,
csak az Úrmécs látszik,
őrző csillagcsendje
halkan dúdolászik

hogy legyen a vándornak
hű ösvényen járta,
hogy legyen a lelkéből
reményedett várta

erők lökte szíve
Hozzá híven dobban,
egy lépésnyi minden
pillanata lobban

szerelmes is, hívő,
zarándok, bár lárva,
a mindenséggel rokon,
nem lehet hát árva

fekszem,
mellettem vagy lelkem,
Téged megtalálva,
önmagamra leltem

 

mg©2017. június 15.

Térő szív

2017.02.09.-án íródott a A könyv után, Versek kategóriában

heves húsként ténfereg a mély,
angyaltalan zajjal zörget,
kihalt szókat élni görget,
s mégis oly sekély,
hű hitét a rém akarja,
arany bálvány árny takarja,
öles kéjjel dédelgeti éj

ha világolni létre tör,
palástja Mária-irgalom,
nem pediglen holt halom,
kit kétlő én gyötör,
mert lelkét az égiség áthatja,
örök hűs forrása itatja,
s bamba báb burkából kitör

lehetsz romlón omló szolgája a végnek,
mivé mammon mámor lökhet,
ám Krisztus-csomót köthet,
gyenge ujjak görcse az Égnek,
hogy imádatod mindünk kapja,
térő szívet megölel az apja,
csillagnyian fáklyafényként égnek

 

mg©2017. február 8.

Sercenő szikrameleg

2016.11.06.-án íródott a A könyv után, Versek kategóriában

bálványok árnyában a rettegő restség,
garasra görnyedő embertelenség,
aranyló tébolytól úrkodik
a legparányabb lélek,
homlokára ráncok rágják,
hódoltatva félek

a második kapu előtt beavatatlanul,
mint keresgélő sörtés éhesen túr,
tág szemekkel vakon,
nem lát át dőlt múlton,
romlott mán,
s elölt holnapon

rémre rontó Napos vággyal,
álmok dúlta űző ággyal,
a sötét nincs mezején
csatát vív szüntelen,
míg igaza nem hámlik homállyá,
s lángja lesz tűztelen

hős vére tüzes táltos még,
hűs hitét nem béklyózza vég,
bár békés borús ember,
nemes, és Istentől az,
sara rőt lárvákkal vitázik,
amerre néz gubbaszt a gaz

jár, de nem vízen, koponyáig sárban,
Ég súlyú kegyelem tartja meg az árban,
árad ő maga is,
mécsesként az éjben,
látjuk a Teremtőt
a szívére mért fényben

csillagos távolban, mindtekkel közel,
kortalan lelket hord, egyedül jön el,
s magányban talál titeket,
világtalanságban,
mint szeretve szóródó szikrameleg
sercen fel bennetek,
bennetek, a halhatatlanságban

 

mg©2016. november 6.

Rengje

2016.09.02.-án íródott a A könyv után, Versek kategóriában Címkék: ,

az ágy lágy ravataláról
csillagokat könnyezek az éjbe,
szívemet már ólba dobtam reggel,
jó kosztnak, mint disznófiak étke

bokámat véresre kocogtatja
kondányi röfögő homlok,
s bár az Angyal mindenestül von a fentbe,
a csámcsogó mind húz a lentbe, csülkük elé omlok

tavasz van,
az állatok rendesen esznek,
csontjaim gyomrukban ékszerré,
szavaim belük bő csarnokában gyémánttá lesznek

kimászok a kergén korgó húsból,
halandóként halhatatlanul,
magához széped szelídít egyre,
feltámadt szívemet szíved hogy rengje, olthatatlanul

lankáján a rétnek
tárt lelkünk az égnek lesz nedű,
s lesz lágy oltár az ágy,
az éj is majd csillagot könnyező derű

 

mg©2014. március 22.

Parányi Jövő

2016.06.02.-án íródott a A könyv után, Versek kategóriában

parányi mag
a kozmikus méhben,
kisisten vár
az óceán mélyen

ártatlanul zuhanna
e kerengően meggyalázott sárba,
a szeretet hírével érkezne,
s lehetne a bűnösök közt,
bebörtönzött árva

hússzellem, húslélek, húsélet,
elhúslott tiszta volt akarat,
kísértőnk kísérőnk, ahrimán
emel itt felejtő falakat

maga ellen szalad a szó,
ha sebre lobban másban,
szívünk szakad szakadatlan,
az öles vágyak megfonáklott
labirintusában

hol kusza karmánk korhol,
az örvénylőben küzdelemmel lenni,
mert süllyedvén is fényre volna jó,
menni-menni-menni

várunkra várj Jövő,
míg erődért erődünk épül,
s mint ittlétünk valódi értelmét,
elküld tán az Ég,
szívünkhöz vendégül

mikor hős borsó csillagod,
ősöknek bűneit fejti le magáról,
ott lesznek szüleid,
s az angyalokkal őriztetett jászol

 

mg©2016. június 1.

Kálváriás végtelen

2016.02.28.-án íródott a A könyv után, Versek kategóriában

keserűen kóvályog már mögöttem a lelkem,
kullogó fájdalom,
hideg szelek húzzák el a nótám,
kacagva fáj dalom

úgy születünk lenni itt lenn,
mint kálváriás végtelen,
s nem pedig mint félre élő fél elem,
kit önmagától rabol el a félelem

és míg kihűl, zúgva nyúz helyem,
a be nem lakottságnak vára,
és sistergő szívhegeket ég,
a sokszor rosszul jóllakottság kára

mégis, ha szeretet bolygatja,
a mell hívó kasába lélekzet fárad,
majd sóhaj után kifelé,
a megtisztulás könnyűszárnyú lehelete árad

néztük az Istenes óceánt,
megrendült, tág meleg szemekkel,
a fövenyen fogytak sok nyomaink,
időnk a parányi homokszemekkel

tűnődni tűnt a vég,
minket a hullámos lét ölelt,
az éteri emlékezetén,
szívünk otthonra lelt

 

mg©2016. február 28.

Jászolfény

2015.12.22.-án íródott a A könyv után, Versek kategóriában

a hitetlenség,
a falánkul faló,
a szívekbe tessékelt
trójai faló

túr az Úrtalan
dölyfdagály,
a lélekre rakódó
bősz ragály

úttalan
a kúttalan mély,
Isten nélkül
mily sekély

kéjesen él
énjében az élet,
éjt éleszthet létté
az eszmélet

az Úr az út,
csillagos végtelen,
azúr és fény,
csend járta jelen

mikor már gonosz és vak volt a sötét,
kisdedként sírt fel az Isten,
majd jászola királyságából
szívének igéje dobbant,
a szelíd s igaz szívben

 

mg©2015. december 22.