A könyv után

Hál a holt

2024.10.01.-án íródott a A könyv után, Versek kategóriában Címkék: , ,

aranyfüst ezüst
sátrat áll a Nap,
s terpeszébe veszve
reszket a lélek,
majd magára ébred,
itt megint
a kint kegye int,
a tárt természet
Isten járta telje,
hogy mindene kevesét
ősmagához vissza,
hála hűs imává emelje

embertöredék,
hej, te,
gyáva gyomvirág,
Krisztus fohászt térdelt érted,
büszke csonkod csorba
hálát ád,
ha ád,
á, de hazug zugban
zúg a sok súgás,
szárnyatlan szó,
holt ricsaj,
nyálkás űr búgás

és jaj,
száraz szívet kapott,
de legalább enni,
anyja, apja bábság,
tört gyökerű semmi,
volt helyettük más,
fecske, barát, álom,
lomnyi eszmény
gyász keserű füstje,
s a vélve levés
kényelmesen ölő,
láng patájú üstje

hol a hála holt,
hál a holt,
ember sem maradt,
csak a poklaló károm,
egésztelenség,
vágyon, ágyon, páron,
bírhatatlan állat, virág,
költő száraz ág,
és nem vagyunk rá méltók,
hogy hajlékunkba jöjj,
te hajléktalan Isten,
hiába is teremtetted,
eladva a minden,
éden, álmom, szerelmem…
hanem csak egy szóval mondd,
s meggyógyul a lelkem!

 

mg©2024. szeptember 30.

Ered

2024.03.04.-án íródott a A könyv után, Versek kategóriában Címkék: ,

óaranyos, zsíros nyomokat
varangyos vigyorok közt
gyűlöldösve hagyva,
bújdogál lelketlen lélekből
meglékelt lélekig
a létördög sudár törpe sarja

a szívbe szakadt Égivel
álarcos bolondokhoz szóló
szúró szerszám a szám,
ám az éles eszű maszknak
nincs igaza, se arca, se hite…
és még vágya sem övé igazán

akármi ürügyén irigyen,
mosoly sok kétség közt
szennyesen elejtve,
baráti romlottság bűnei,
mint kies kis embertelenség,
el lesznek felejtve

vihog az időtlen lárva,
családja van, garasa van…
gondos sok gondolata, alvilági kedve,
úgy jár kel pompásan,
akár az édenkertet dühödten feldúló,
sivárság sóvárgó láthatatlan medve

nem tudják mit cselekszenek…
dehogynem, tudják s akarják,
ácsoljunk keresztet!
és ácsol a hitetlen gyilkos nagy hitével,
ácsol, kit kietlen embertelenség
többé nem ereszthet

kéjbő vérbaj, nyugat,
bú bajszú létcsonk, nyugat,
sápatag rákkínban, nyugat,
keletet felejtve ugat,
kikelet, holt kelet, ugat,
kelet köd káromlón ugat

gyehenna katlanában a hazugságnak,
hol süvöltőn gőgöl a bűn somolya,
s hitem is bicsaklottan biceg,
Krisztust a középről kilökve,
rág mániák nyálcsorgató molya,
szárnyatlan fecském csak piheg

és áldás a gyermek,
általa fénylik s lélekzik az Isten,
dús dobogás, ki szeretetből ered,
bűntelen tavasza a létnek,
oly poklokat győző feltámadás,
mely Úrvérrel váltja meg,
s járja át csüggedten csermelylő ered

 

mg©2024. március 3.

Idegen

2023.08.10.-án íródott a A könyv után, Versek kategóriában

idegen ül,
idegenül

idegen ül
az őrdög ördög,
hidegen hűt,
hevít,
igenít,
elidegenít

a szív száraz szakadt szervvé ott legbelül,
sátánláb lépteken,
rossz jótól jajongó
gonosszá szenderül,
nem derül,
kiürül s pohos bősz gőggel
elistentelenedik,
kalmárvér koldussá kígyósul,
jóvátehetetlenül,
ott legbelül, szűk s hazug árnyaival
önörvényesül

mert hát világtalan világot tesped
konkoly sok koszkofa,
a nemlétező létezés
vérarany zsarnoka

vérarany, óarany, sárarany
az időn kívüliségben,
s minden nap új szeget vernek be,
rettegve,
a bűntelen Emberbe

e rideg őshideg idegen ül,
itt vagyunk, Jézussal,
várva a Krisztusra,
derűvel, tehetetlenül

 

mg©2023. augusztus 9.

Krisztuspír

2023.01.07.-án íródott a A könyv után, Versek kategóriában Címkék: ,

az embernek szíve rossz,
fojtja démonvérvarázs…

törpe nagy ármány üli, nyomja,
önhúsába rejteni a lelket,
végzetessé anyagítni mindent,
mit a végtelen teremtett

látja a látó,
hogy világtalanná lett,
hogy kígyószorításban
viperává vedlett

eleven halált tákol,
mit soha nem ereszthet,
kéjtestéből ácsol
rothadó keresztet

…az embernek szíve jó,
mélyén Krisztuspír parázs

mint az elhagyatott Isten,
a feszületről le, a szívünkbe lépett,
hol léptének lágy dobbanása
szeretettel lükteti a létet

kiárad hajnalban,
a déli aranylásban,
esti imádságban,
csillag sóhajlásban

ott van és kiárad,
a mélység magasában,
várandós Máriák
jászol szép hasában

ott van, mint megváltás,
holtak derűjében,
ott van a legsötétebb,
fényt áhító éjben

mg©2023. január 7.

Van

2022.08.02.-án íródott a A könyv után, Versek kategóriában

kezdetkor teremtette Isten…”
de Istent ki teremtette?

dűlöngő sokaságban,
Istentől vetetten,
beavatatlanul,
szilárdan lágyan

leszakított szívvel,
el-el-el,
kóborol
elveszejtett ívvel

vajjh, ki őrzi öröktől a rosszat,
mi menti a bűnöst,
mely életlenül élve
büntetlen burjánozhat?

Krisztus testét
megették,
örökbálzó kannibálok
táncolják az estét

kik az igazak elestét
minden időben,
térben, fényben, porban,
fogcsikorgva lesték

míg az ítélőhöz ér és áll,
körbe-körbe görbe háttal,
cipeli mindünk feszületét,
az Úrkegyelmű váll

mert létezik,
ha úgy is van,
hogy nincs is,
érkezik

tisztán,
miként a gyermek érkezik,
áldásból,
az örömtelen pusztán

s mint tengerkék teljkereszt,
ring az örökvalóságban,
a szüntelen szeretet
elernyedt markában

 

mg©2022. július 26.

A hús völgyében

2022.02.22.-án íródott a A könyv után, Versek kategóriában

itt ülök leányunk könnyében,
egy kisisten gyöngyében,
a világban,
boldog keserűen,
e hús homályú mában

egyre csak más vagyok,
másra csak nem vagyok,
krisztustalanságban,
áruló ájulat,
a húsba mászott mában

itt, paradicsomtalanul,
hol a kábaság nem tanul,
balgák káoszában,
röhögő romlottság,
e húsba döngölt mában

persze van minden…
Paradicsom is, kegyelem is,
gondviselés is…
csak ember nincs… vagy néhány,
akik szívvel az Istennek,
hústalan lebegnek,
s imádkoznak némán

 

mg©2022. február 21.

Pusztába kiáltott…

2021.09.26.-án íródott a A könyv után, Versek kategóriában Címkék:

fény, dús, hűs, dér,
tavasz, nyár, ősz, tél…

sírnál sír a siralom
völgy vájta végzet,
halom körül fullad
a visszatartott légzet

ezek nincsenek,
úgy vannak,
mint a sírra hordott virág,
kétszer is meghalnak

busót jár a világ,
maszkba mászott arcok,
önmagukkal szemben
őrjöngnek a harcok

magunk erejéből
nem lenni a létben,
kies kietlenség,
Isten tág terében

lélek a kerengőn
körköröset téved,
éved mind megröglött,
éveidet féled

ezek nincsenek,
úgy vannak,
mint a síron hagyott virág,
elhervadva halnak

és létként jő a halál a hideg szenvedésben,
szemed mind megrettent reménykedő ében,
mint ismeretlen holló, tarlós nagy magányban,
néma itt az Isten, a zengő sokaságban

éled már tavaszunk,
nyárrá megdúsulva,
ősz meleg hűsével,
télre bebúsulva

Barátom, látod?

 

mg©2021. szeptember 24.

Visszaadta lelkét

2021.08.25.-án íródott a A könyv után, Versek kategóriában Címkék:

visszaadta lelkét a gazda,
gyermeke nem volt,
nem tudhatta…
visszaadta lelkét a gazda

kérges volt tenyere,
angyala, búja, fája,
hajdani reménye,
kérges volt álma

kérges szemmel
csillagosba nézett,
Istennek szólt:
lészek hát a végzet

lengett lelke,
szél lóbálta,
nyaka körét
kötél járta

leng most múltja,
szél lóbálja,
éltét szana
szerte szánja

holló jár ott,
gyászos népek,
hollók hallta
kecske ének

senkiföldnek zendülője,
menekülőn bátor,
Istennek, embernek
hiányzol a mából

mg©2021. augusztus 19.

Manna

2021.03.24.-án íródott a A könyv után, Versek kategóriában Címkék: , ,

és emberré lett”

édesanyád szerető szívmoraj,
méhkasnyi óceán a lét,
édesapád tavaszfényben vár,
mint József a gyermekét

kezed az Angyalén,
test, éter, végtelen,
majd kezemtől vágva el,
sírsz fel a végzeten

dac öklök szorítva,
Úrtisztán, bűntelen,
mindenből születtél
halandó életen

tengerlő csillagod
tűzkéken átlobog,
a vágtázó kegyelem
szegyeden ott dobog

a fecskék már közel,
Te Katalinos ágyban,
a verandán ülök,
rügyzengő tájban

tejtisztán aluszol,
titkoknak csendjében,
mérem az orv jövőt,
elfátylazott éjben

mert mit taníthat
az elrontott én neked?!
szóródva szédelgő,
tévelygő éneket?!

sok az ki Égtelen,
kit sorsa bábozott,
temérdek észtelen,
kit vésze kárhozott

ám van még mély szeretet,
öregek házában,
Istenhez oly közel,
már nem bolyong a mában

és van még oly szeretet
szüleid szívében,
Istenhez közelebb,
mi nem bolyong az énben

emléke vagyunk mind,
az örök szobának,
szíved ad parazsat,
a cserépkályhának

mg©2021. március 24.

Eges, Földes

2020.11.12.-án íródott a A könyv után, Versek kategóriában Címkék: , , ,

nem hitte, pedig ő volt
a Krisztusnak fája,
ibolya illatú keresztje,
anyátlan piétája

szomjazó szív vize
önti mezőszépét,
örökségül hagyta
rendületlen létét

két szem áfonyája
áldomásod rajtunk,
halálodtól ajándékba
életkelyhet kaptunk

sír s vigad velünk,
ki eges volt, most földes,
felette nagy oltalomként
két tág karod verdes

így maradunk mindég,
itt az öröklétben,
bűntől borítottan,
rongálatlan, vétlen

 

mg©2020. november 12.