Fecskefény

2012.01.20.-án íródott a Versek kategóriában

el a könnyekkel, el…
s el ti versek is,
ti jámbor dühömnek dagadó rándulásai

bár, az vagyok, ami versemben a szó,
akkor is ha nem,
szemem nem hazug,
dermesztő lángban áll,
üvöltő íriszem igen

oly nagy levegőt veszek,
az Isten is belém költözik,
lelkemnek frakkja fecskefény,
éneklek s fütyörészek,
üstököst röpítek, a mindenit!

füstös kamrából izensz, titokban,
erőmet felszítni, Te tiszta,
s a télszél járta fákra feketén ásító ég,
hangodat angyali üdvözletként hozza,
hogy szívemben táguljon,
s majdan hálámat, e pár soros virágként,
lelkedhez gyógyírként küldjem vissza

de láss te is, Te szép,
tőled hiába tépnek el világi fagyok,
mert az enyém oly hatalom,
amely mint csillagot birtokba vesz,
ám szabadon ragyogni rögvest elereszt,
s bár fegyverem ítélő szeretet, láthatod,
gyűlölt s megáldott harcosod vagyok

Lélekszüleim,
erdőtök avarán kígyóként siklott a Nap,
kései melege arcomon szelíden szisszent,
s mert veletek voltam, erre emlékeznem kell,
hiszen ha reátok gondolok, hitem ihletet kap

mint olvadó hó alól ébredő tőzike,
szépséged életem része lett,
álmomban vártál, nem volt közöttünk fal,
csak az ölelésbe hívó csend,
egyetlen vagy, kiért lelkemből küzdhetek

látom, amint védtelen könnyeid peregnek,
ne sírj! szerettelek régen is,
s még mindég Szeretlek!

 

mg©2011. január 4.